A Neander-völgyi tovább élt Közép-Európában<br/>

A legújabb antropológiai vizsgálatok szerint 28 ezer évvel ezelőtt, vagyis az eddig feltételezettnél 5-6 ezer évvel később még létezett a Neander-völgyi ősember Közép-Európában.

Eddig úgy vélték, ebből a térségből 34 ezer évvel ezelőtt tűnt el a Homo neandertalensis, hogy átadja helyét a Crô Magnoni embernek, amely már Homo sapiens volt. A Neander-völgyi ekkor még nem pusztult ki teljesen, élettere azonban az Ibériai-félszigetre szűkült.
Áprilisban Erik Trinkaus, a Washington Egyetem munkatársa Portugáliában egy 24 500 évvel ezelőtt élt gyermek csontmaradványaira bukkant, amelyekből megállapította: a gyermek egyszerre viselte magán a Homo sapiens és a Homo neandertalensis jegyeit. Trinkaus felfedezése szinte sokkolta az antropológusokat, ezért újra megvizsgálták az elraktározott legfontosabb közép-európai korabeli leleteket.
Fred Smith (Észak-Illinois Egyetem), Erik Trinkaus, Paul Pettitt (Oxford Egyetem), Ivor Karavanic (Zágrábi egyetem) és Maja Paunovic (Horvát Tudományos Akadémia) a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben tanulmányban tették közzé eredményeiket. A horvátországi Vindija barlangjából mintegy száz évvel ezelőtt előkerült csontokat az Oxford Egyetemen mérték be a legmodernebb szénizótopos tömegspektrométeres módszerrel. Az eredmény meghökkentő volt: a csontok nem 40 ezer, hanem 28-29 ezer évesek. (Egyébként ennél is döbbenetesebb volt a szintén horvátországi Velika Pecinai leletek vizsgálati eredménye. A 34 ezer éves csontmaradványokról eddig úgy vélték, hogy a mai ember egyik legrégibb lelete. A csontok azonban csak 5000 évesek.)
A kutatók tanulmányukban megállapították: a Neander-völgyi nem tűnhetett el 34 ezer éve Közép-Európából. Mivel a két hasonló faj évezredeken át élt egymás mellett, valóban nagyon valószínű, hogy a Homo sapiens nem kipusztította a Homo neandertalensis-t, hanem keveredett vele. Annyi feltétlenül bizonyosnak tekinthető, hogy a két faj nem úgy élt egymás mellett "mint egy fejlettebb faj és egy állat, hanem mint két nép". A kutatók szerint számos igen korai modern emberlelet mutat olyan anatómia jegyeket, amelyekre csak ez a feltevés adhat magyarázatot.
Néhány most vizsgált csontdarabban találtak DNS-molekulát. Svéd kutatók most arra készülnek, hogy a Neander-völgyi ember csontmaradványaiban talált géntöredékeket összevessék a mai ember génjeivel.

(ÉT)

Ajánló:

Egy érdekes oldal a Neander-völgyi ősemberekről. A szövegben említett cikk teljes szövege elérhető ezen az oldalon.

Korábban: